Megújul a szakképzés rendszere

Megújul a szakképzés rendszere

A felnőttképzésben is megmarad az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerinti szakképesítések megszerzésének a lehetősége, bár a hangsúly a három éves szakiskolai és az érettségivel záruló szakközépiskolai képzésre helyeződik át.

Csökkenni fog a jelenleg mintegy 14 különböző jogszabályban rögzített, összesen 429 (a különböző modulok variálhatósága miatt valójában 1302) szakképesítés száma. A feleslegesnek ítélt rész-szakképesítéseket, elágazásokat és ráépüléseket törlik.

A szakmai és vizsgakövetelmények (SZVK) követelménymoduljainak teljes köre egy összesített kormányrendeletben kerül kiadásra, az SZVK-k csak a szakmaspecifikus tartalmakat rögzítik, valamint azt sorolják fel, hogy mely követelménymodulokból áll az adott szakképesítés.

A szakmai fejlesztőmunkában, - különösen a gyakorlatigényes szakmák esetében - jelentős szerepet vállalnak majd a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakemberei, akik szerint a termelésben eltöltött gyakorlati tanórákat átlagosan a duplájára kellene emelni. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezidáig 125 OKJ-ban szereplő szakképesítés tartalmi gondozását adta át a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának.

A szakképesítések moduláris felépítése megmarad, a szakmai vizsga azonban átalakul: a modulonkénti számonkérést a komplex, de a jelenleginél rövidebb ideig tartó, állami vizsga rangjára emelt vizsgázás váltja fel. Jelentősen csökkennek majd a szakmai vizsgához kapcsolódó adminisztratív feladatok. A diák- vagy felnőttkorúaknak független vizsgabizottság előtt kell tudásukról számot adniuk, a szakmai vizsgákon nem lehet jelen a felkészítő intézmény részéről kérdező tanár.
A jelenlegi gyakorlathoz képest újdonságnak számít az is, hogy a képzések óraszámára és a képzési programra vonatkozóan is születnek megkötések. Az OKJ-ben a jövőben az iskolarendszeren kívüli képzéseknél is meghatározzák a képzési időt, óraszámot, tehát nem a maximum óraszám lesz előírva.

Az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzés megvalósítása elsősorban a szakképző intézmények társulásával létrejött Térségi Integrált Szakképző Központokra (TISZK) hárul, a szakmák oktatása ugyanis ebben a formában tűnik a leghatékonyabbnak.

Az ismertetett szakképzési törvényjavaslatot a kormány előrelátatóan októberben tárgyalja.